A lenyugvó nap sugarai még áttörtek a kerti bokrok között és tolakodtak be a konyha ablakán. A lány a pult mellől figyelte ahogy árnyékot vetnek a szürke kanapén. Kezei között egy adag tésztát dagasztott éppen, de gondolatai a férfi körül jártak és igyekezett, hogy a Kardemummabullar illata lengje be a házat mire hazaér.
-Kardamon! -kiáltott fel mikor hirtelen eszébe jutott, hogy pont ez a fűszer még hiányzik a sütiből.
Az ajtó nyílott.
A férfi széles mosollyal lépett be a konyhába, kezeiben egy -egy hatalmas zacskó, tele élelmiszerrel a hétvégére. Ahogy tervezte- hogy hétfőig ki se kelljen mozdulni otthonról.
A lány a pult mögül szegezte rá a tekintetét. Örömteli mosollyal figyelte ahogy a férfi széllel kócolt hajjal, vidáman a lábával löki be maga mögött az ajtót és a zacskókat a konyhapultra helyezi.
-Frena! – mondta ki a lány nevét köszönésképpen, viccesen felszólítva őt- pedig tudta- hogy a lány ezt nem szereti. De a lány is tudta, hogy a férfi javíthatatlan- és ő is vidáman cukkolva szólította a férfit:
-Heves-Jeges Baby -dallamosan megnyomva a szótagokat egy cinkos mosoly kíséretében.
Közben elindult megkeresni a fűszert a konyhaszekrényben- de ezzel a lépéssel már kikerülhetetlen távolságra került a férfihoz aki éppen egy ananászkonzervet rakott a helyére, és a lány provokáló becézésétől felajzva úgy érezte bosszút kell állnia… Izmos karjával félkézzel elkapta a lány csípőjét és heves mozdulattal tette fel a konyhaszigetre a lány fenekét, ahol még éppen volt annyi hely a kelő tészta mellett.
A lánynak nem volt ideje meglepődni. A férfi másik keze már a lány trikója alá kúszott felfelé, markolta feszülő kebleit. A következő pillanatban pedig már szopta az ágaskodó mellbimbóját és ereszkedett térdre a lány előtt.
A lány libbenő miniszoknyája nem volt útban egyáltalán, a bugyiját a fogával húzta játékosan míg eléggé feltárta a lány illatozó rózsaszín pináját.
A lány kacagva markolta a férfi kócos barna haját a lábai között, majd a hangja kéjes nyögéssé változott ahogy a férfi egyre beljebb fúrta a fejét titkos kertjébe és nyelvével lágyan símogatta a csiklóját majd erőszakosan tört tovább, hogy gyümölcsöskertjének minden ízét érezhesse.
-Ah Baby- Gyere közelebb- húzta a lány felfelé a férfi fejét aki értette kedvese kívánságát… felállt, félkézzel ölelte a lányt, fölé magasodva csókolta, másik kezével az övet bontotta ki a nadrágján.
A lány visszacsókolt, mámoros ködben úszó agya másra sem vágyott, csak érezni a férfi testét, Szorító kezei segítettek a férfinak megszabadulni a hátráltató ruhadarabtól, hogy minél hamarabb a testébe fogadhassa őt.
Már csak a köd volt.
Már csak kapaszkodott a férfi erős testébe, ahogy az fölé magasodott, fejét hátrahajtva adta át magát a nyelveik vad táncának ahogy ajkuk összeforrt és már mindketten vágytak a végső érintésre.
A férfi keze irányította a dárdáját és gyengéden vezette csatába a lány harcmezején.
Egyre mélyebben hatolt az ütközetben, majd visszakozott és újult erővel erősebben és gyorsabban lökte a szúró fegyverét, már nem számított mennyi áldozatot szed, győzni akart… mindenáron.
Hogy győzelmével a békét áraszthassa ki magából.
A lenyugvást, a szeretetet…
-Pihenjünk Baby… Ölelete át kedvesét.
A lány érezte a férfi testét, ahogyan az utat keresi a barlangjába. Érezte ahogyan feszíti a járatot, egyre beljebb halad és felfedezi teljesen. Kívánta, hogy maradjon .. neki adja a testét, kívánta, hogy az Ura legyőzze a csatában, kívánta, hogy érezze, hogy büszke legyen rá, hogy az Ő Ura a győztes hadvezér…
-Oh Baby…! –suttogta mámorosan. Már nem számított semmi, a hullámok előtörtek, a teste szomjasan habzsolta a férfi lüktető nedűjét. Karjai szorosan ölelték át a védelmező testét és hagyta, hogy a kanapéra fektesse…
